Egyéni vállalkozóknak

Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására?

Azok a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, cselekvőképes magyar állampolgárok, letelepedett, bevándorolt, illetőleg menekült jogállású személyek, akik nincsenek kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából.

Jelenleg hatályos nemzetközi szerződéseink szerint a külföldi állampolgárok közül az Európai Térség (EGT) tagállamainak polgárai jogosultak hazánk területén egyéni vállalkozás alapítására. Az EGT államok körébe tartozik az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá az Izlandi Köztársaság, a Lichtensteini Nagyhercegség és a Norvég Királyság.

Ki nem lehet egyéni vállalkozó?

Egyéni vállalkozást nem alapíthat az a személy:

    1. akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól);
    2. akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól);
    3. akit valamely foglalkozástól a bíróság eltiltott, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre;
    4. aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik;
    5. aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja;
    6. akinek korábban kiadott vállalkozói igazolványát adó-, vám- vagy járuléktartozás, illetve adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség megszegése miatt visszavonták, és tartozását még rendezte;
    7. akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van.

Mi szükséges az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásához?

Egyéni vállalkozás általában vállalkozói igazolvány birtokában végezhető. Egy személy csak egy vállalkozói igazolványt kaphat, ám azzal több tevékenységet is folytathat, több telephelyet, fióktelephelyet (üzletet, termelő- vagy szolgáltató egységet) is fenntarthat. Nincs szükség vállalkozói igazolványra a mezőgazdasági termelőtevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás végzéséhez.

Vannak ugyanakkor olyan foglalkozások, amelyek folytatásához nem csak vállalkozói engedély, hanem egyéb hatósági engedély vagy képesítés is szükséges. Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelephelye) van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelephelyen) érvényesíteni kell.

Hol váltható ki a vállalkozói igazolvány?

A vállalkozói igazolvány kiadásához egy egységes formanyomtatvány kitöltésével kérelmet kell benyújtani a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányirodában, vagy az ügyfélkapun keresztül.

Milyen adatok kellenek a kérelem benyújtásához?

A kérelemben fel kell tüntetni többek között:

    1. az egyéni vállalkozó nevét;
    2. leánykori nevét;
    3. születési helyét és idejét;
    4. valamint anyja nevét;
    5. a tervezett egyéni vállalkozás székhelyét, telephelyeit és fióktelephelyeit;
    6. tevékenységi körét és tevékenységének megnevezését. A tevékenységeket az úgynevezett szakmakódokkal együtt kell feltüntetni.

Mi minősül székhelynek, telephelynek, fióktelephelynek?

A kérelem benyújtásakor meg kell jelölni a tervezett egyéni vállalkozás székhelyét, telephelyeit és fióktelephelyeit.

A székhely a vállalkozás központi ügyintézésének a helye, ez lehet akár a vállalkozó lakása is. A telephely a vállalkozás gyakorlásának olyan helyszíne, amely más címen van, mint a székhely, de ugyanannak a körzetközponti jegyzőnek az illetékességi területéhez tartozik. A fióktelephely olyan telephely, amely más körzetközponti jegyző illetékességi területéhez tartozik, mint az egyéni vállalkozás székhelye, és a helyi adókról szóló törvény hatálya alá esik.

Milyen adózási módot kell választani?

A kérelem benyújtásakor nyilatkozniuk kell az egyéni vállalkozásra készülőknek arról is, milyen módon szeretnének adózni. A választandó adózási módokra vonatkozó kérdések a személyi jövedelemadóval és az általános forgalmi adóval kapcsolatosak. Célszerű, ha a leendő egyéni vállalkozó az adóhatóságnál vagy a könyvelőjénél előzetesen tájékozódik arról, milyen adózási módot válasszon, az okmányirodák munkatársai nem tudnak ezzel kapcsolatos segítséget nyújtani.

Mikor szűnik meg a vállalkozói tevékenység?

Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga megszűnhet, ha

    1. a vállalkozó úgy dönt, hogy megszünteti azt,
    2. a tevékenységtől eltiltják, valamint
    3. a vállalkozó meghal vagy elveszti cselekvőképességét.
+ 1

Az egyéni vállalkozó bármikor dönthet úgy, hogy a tevékenységét szünetelteti.
Ennek azonban van időkorlátja, mégpedig:
- minimum 30 nap
- maximum két év